2025. május 6., kedd
Ivett névnapja

Újra lesz viza a Dunában? – Így dolgoznak a magyar kutatók a tokfélék megmentéséért

2025-05-06 11:34 | Nézettség: 120
A viza (Huso huso), ez a lenyűgöző méretű, vándorló életmódú tokfaj évtizedek óta eltűnt hazánk természetes vizeiből. A Szarvason működő Halászati Kutatóközpont szakemberei azonban egy rendkívül izgalmas és hosszú távú vállalkozásba kezdtek: céljuk nem kevesebb, mint a viza visszatelepítése a Dunába.

A Fishing Movies dokumentumfilm-sorozatának első része ebbe a munkába enged betekintést.

Szarvasi Halászati Kutatóközpont – 120 éve a halak szolgálatában

A kutatóközpont több mint egy évszázada szolgálja a magyar halászatot és halfajmegőrzést. 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (MATE) tartozik, és különösen nagy figyelmet fordít a tokfélék genetikai állományának megőrzésére. 1988 óta működtetnek tokhalfajokra specializált génbankot, ahol őshonos fajokat – például kecsegét, vágótokot, sőregtokot és a vizát – tartanak fenn.

A viza: lassan érő, különleges óriás

A viza Európa egyik legnagyobb édesvízi hala, természetes élőhelyén a Fekete-tenger és a Duna közötti vándorló életmódot folytat. Ivarérettségét csak 15-20 év után éri el, így a mesterséges szaporítása különösen hosszadalmas és kihívásokkal teli feladat.

2024-ben azonban mérföldkőhöz érkezett a program: a Szarvason nevelt példányok közül több egyed elérte az ivarérettséget, így lehetőség nyílt az első sikeres mesterséges szaporításra.

A szaporítás tudománya: precizitás, türelem, technológia

A folyamat a halak lehalászásával kezdődik, amely után csipolvasó segítségével azonosítják őket. Az adatbázisban minden egyes példány előélete rögzítve van. A szaporításra alkalmas halakat ultrahanggal vizsgálják, majd ivari érésgyorsító kezelést kapnak.

Ezután katéteres módszerrel történik a spermiumok begyűjtése, akár 100 ml-es fecskendőkbe is, amit később mikroszkóp alatt vizsgálnak. Az aktív mozgású spermiumok csak pár percig maradnak termékenyítőképesek, így minden másodperc számít.

A nőstényeket (ikrás egyedeket) szabályozott hőmérsékletű medencében helyezik el, és szűrő segítségével folyamatosan figyelik, hogy megindult-e az ikrarakás. A videó tanúsága szerint ez a folyamat türelmet próbáló: a várakozások ellenére nem történt meg időben az ovuláció, így éjszakai ellenőrzésre is sor került.

Nem adják fel: a munka folytatódik

A Szarvasi Halászati Kutatóközpont szakemberei hosszú távra terveznek. Az első rész végén még nem sikerült ikrát nyerniük a vizáktól, de a munka nem áll meg: a cél továbbra is az, hogy a szaporított utódok egy részét visszatelepítsék a Dunába, és újra otthonukra leljenek a természetes élőhelyükön.

A videósorozat következő részében a megtermékenyítés konkrét folyamata kerül bemutatásra.


Miért fontos a viza visszatelepítése?

A viza nemcsak ökológiai szempontból fontos, hanem kulturális érték is. Egykor jelentős szerepet töltött be a Duna élővilágában és a halászati hagyományokban. Megmentése nem csupán természetvédelmi projekt, hanem nemzeti ügy is.


Nézd meg a videót!

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=nglRqVC3eZ4

Kövesd a Fishing Movies további epizódjait, hogy tanúja lehess egy különleges halfaj újjászületésének!