A megfigyelések szerint az orkák leszakítanak egy darabot a tengerben növő bull kelpből (Nereocystis luetkeana), majd azt rápréselik egy másik példány testére, és közösen gördítik, dörzsölik azt egymás között. Ez a viselkedés, amelyet a kutatók „allokelpingnek” neveztek el, minden jel szerint a bőr tisztítására és a társas kapcsolatok megerősítésére szolgál.
A tanulmány vezető szerzője, Michael N. Weiss és munkatársai a Current Biology folyóiratban közölték eredményeiket (Weiss et al., 2025. doi:10.1016/j.cub.2025.04.021).
A legtöbb ismert eszközhasználat – például csimpánzok botjai vagy vidrák kőhasználata – a környezet manipulálására vagy táplálékszerzésre irányul. Az orkáknál azonban az eszközhasználat szociális célú: a kelp darab nem természetesen tapad a testükhöz, hanem tudatosan leszakítják, áthelyezik és együtt használják egy társukkal.
Ez nem csupán eszközhasználat, hanem eszközkészítés is, hiszen a kelpet aktívan leválasztják a tengerfenékről, majd az adott célra „testreszabják”.
A viselkedést drónfelvételeken dokumentálták 2024 tavasza és nyara között. A kutatók olyan jeleneteket rögzítettek, ahol az orák naponta többször is végrehajtották az allokelping viselkedést. Ez arra utal, hogy nem alkalmi vagy játékos viselkedésről van szó, hanem tudatos, szokásszerű tevékenységről.
A kelp antibakteriális tulajdonságai és a durva felülete segíthetnek az elhalt bőrréteg leválasztásában, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek radírozzák a bőrüket. Emellett a közös „spa-élmény” valószínűleg erősíti a szociális kötelékeket is.
A megfigyelt viselkedés csak a déli rezidens orkákra jellemző, amely populáció kevesebb mint 75 egyedből áll, és súlyosan veszélyeztetett a Chinook lazac hiánya, a zajszennyezés és az élőhelycsökkenés miatt.
A kutatók szerint az allokelping nemcsak egyedi viselkedés, hanem kulturális jelenség is lehet, amelyet a fiatalabb generációk szociális tanulás útján sajátítanak el. Ez még inkább aláhúzza annak fontosságát, hogy ne csak az állatokat, hanem viselkedésformáikat és kulturális hagyományaikat is megőrizzük.
A kardszárnyú delfinek kelppel végzett közös tisztálkodó viselkedése nemcsak a tengeri emlősök eszközhasználatának első ismert példája, hanem arra is rámutat, milyen összetett szociális és kognitív képességekkel rendelkeznek ezek az állatok. A felfedezés egyszerre lenyűgöző tudományos áttörés és figyelmeztető jel: a kultúrával bíró orkák fennmaradása ma már közvetlen emberi döntéseken múlik.
Nézd meg videón is, hogy történik ez!
Forrás:
Weiss, M. N., John, R. E., et al. (2025). Manufacture and use of allogrooming tools by wild killer whales. Current Biology. https://doi.org/10.1016/j.cub.2025.04.021