A pápa személye évszázadok óta misztikumot, tiszteletet és hatalmat sugároz. A katolikus egyház feje, a hívők spirituális vezetője és a Vatikán államfője – de mit jelent ez a gyakorlatban? A legtöbben csak sejteni vélik, milyen feladatokat lát el a pápa, de sok kérdést sosem merünk feltenni. Most megtesszük helyetted – és válaszolunk is.
A pápa kettős szerepet tölt be: egyrészt a katolikus egyház spirituális vezetője, másrészt a Vatikán városállam szuverén államfője. Tehát nemcsak liturgikus és tanítói feladatai vannak, hanem diplomáciai és politikai kötelezettségei is, például államközi szerződéseket írhat alá, fogadja más országok vezetőit, és megszólal globális ügyekben.
Bár a pápai hatalom elvileg abszolút, a gyakorlatban a Vatikánban működő kongregációk, tanácsok és bíborosi testületek segítik munkáját. Ezek tanácsadó, elemző és végrehajtó szerepet is betöltenek. A nagy horderejű döntések meghozatalánál a pápa gyakran konzultál velük, de végső soron a döntés joga az övé.
A pápa napirendje szigorúan szabályozott: reggeli mise, audienciák, találkozók, dokumentumok aláírása, szentségek kiszolgáltatása, ima és írás. Kiemelkedő eseményekkor – mint például karácsonyi vagy húsvéti beszédek, világkörüli zarándoklatok – még feszítettebb a tempó. Ám a hétköznapokon is több tucat ember dolgozik azon, hogy a napi menetrend gördülékenyen haladjon.
Ez az egyik leggyakrabban félreértett kérdés. A pápai tévedhetetlenség dogmája (infallibilitas papae) csak akkor érvényes, ha ex cathedra, vagyis hivatalos tanítóhivatali nyilatkozatot tesz hittel és erkölccsel kapcsolatos kérdésekben, az egész egyház számára kötelező érvénnyel. Ez ritka, és nem jelenti azt, hogy a pápa mindenben tévedhetetlen volna.
A pápa, mint ember, élhet visszafogott magánéletet: olvas, zenét hallgat, sétál a Vatikáni kertekben. Ferenc pápa például ismerten szereti az egyszerűséget, gyakran találkozik hajléktalanokkal és szegényekkel, és korábban még saját maga is felvette a telefont. Ugyanakkor a pozíciója miatt folyamatos figyelem kíséri, így a „klasszikus” magánélet csak korlátozottan létezik számára.
A pápaság élethosszig tartó hivatal, de lemondásra is van lehetőség – erre példa volt XVI. Benedek 2013-as lemondása. Ilyenkor az Apostoli Szentszék megüresedik, és összehívják a konklávét, ahol a bíborosok titkos szavazással új pápát választanak. A leköszönt pápa a továbbiakban nem avatkozhat be az utód munkájába.
A pápa nem csupán a katolikus egyház vallási arca, hanem összetett politikai, kulturális és spirituális szerepet tölt be a világban. Döntései milliókra hatnak, és napi munkája sokkal inkább hasonlít egy államfői vagy diplomáciai tevékenységhez, mintsem kizárólag vallási cselekedetekhez. Egyetlen személyben testesíti meg az egyház egységét, az erkölcsi iránymutatást és a világméretű jelenlétet.