A zöld tengeri teknős (Chelonia mydas) a világ egyik legismertebb tengeri hüllője, mégis számos veszély fenyegeti – a túlhalászat, a műanyagszennyezés és az élőhelyek elvesztése miatt mára veszélyeztetett fajjá vált. A videóban bemutatott projekt célja nem a vadászat, hanem az adatgyűjtés, amellyel a kutatók pontosabb képet kaphatnak a teknőspopuláció állapotáról. A feladat egyszerűnek tűnhet: teknőst keresni, elkapni, lemérni, megjelölni, majd visszaengedni a természetbe. De ez sokkal nehezebb, mint elsőre hangzik.
A csapat Bowen városából indul útnak, és már a kezdeteknél részt vesz egy hagyományos füstceremónián, amelyben az őslakos rangerek üdvözlik a látogatókat. A ceremónia nemcsak spirituális jelentőséggel bír, hanem a kölcsönös tisztelet és együttműködés szimbóluma is. Ezután veszi kezdetét a kutatás, amelyhez a helyiek generációs tudása és a természetfilmesek lelkesedése társul.
A film során hamar kiderül: ezek a tengeri teknősök nem olyan lassú, álmos lények, mint ahogy sokan elképzelik őket. A nyílt vízben meglepően gyorsan úsznak, és elképesztő ügyességgel térnek ki az üldözők elől. A csapat tagja, aki korábban kajakból is sikerrel kapott el édesvízi teknősöket, itt kemény leckét kap: a zöld tengeri teknősök sebessége és fürgesége teljesen más szintet képvisel.
A videó egyik kulcsfigurája Aaron Taders, egy tapasztalt teknősfogó szakértő, aki éveken át fejlesztette ki azokat a módszereket, amelyekkel gyorsan, biztonságosan és fájdalommentesen lehet elfogni a teknősöket kutatási célokra. Az ő tanácsai segítik a csapat tagjait abban, hogy végül sikerrel járjanak – és a főhősnek is megadatik a pillanat: egy hatalmas, több mint 100 kilós hím teknős elfogása, ami élete legnagyobb fogása lesz.
A teknőst a fedélzetre emelve megmérik, lemérik a páncél hosszát (94 cm), megbecsülik a súlyát (végül 104 kg, vagyis 230 font), majd megjelölik, hogy később azonosítani lehessen. Eközben a néző részletes betekintést nyer a faj anatómiájába: megtudhatjuk például, hogy a zöld tengeri teknős elnevezés nem a páncél színére, hanem a testében található zöld zsírrétegre utal.
Bár a képek látványosak és akciódúsak, a videó minden pillanatából árad a tisztelet ezek iránt a különleges élőlények iránt. A cél nem a szenzációhajhászat, hanem az ismeretterjesztés, az együttműködés és a tudományos munka támogatása. A videó végén a teknős visszanyeri szabadságát – egy kicsit gazdagabban, egy új névvel: Eddie, a csapat kapitányáról elnevezve, aki kulcsszerepet játszott a sikerben.
A videó zárásában hangsúlyt kap, hogy a zöld tengeri teknős sorsa – és ezzel együtt az óceánok egészségének jövője – rajtunk is múlik. Szerencsére olyan szervezetek, mint a WWF Australia és az őslakos közösségek tagjai, nap mint nap azon dolgoznak, hogy ezeket a csodás élőlényeket megőrizzék a jövő generációk számára.
Nézd meg a teljes videót itt: